benzoe tinktura

Típus

Kozmetikai hatóanyag

Morfológia, Növény leírása

A benzoe tinkturát a Styrax benzoides fából nyerik, mely Délkelet-Ázsiában honos, akár 20 méter magasra is megnövő, lombhullató trópusi fa. Világoszöld leveleinek fonákja fehéres, formájuk a citromfa leveléhez hasonlít. Kicsi, csengettyű alakú, fehér virágai rövid fürtökben nyílnak. Húsos terméseinek ármérője 3-4 cm. Sziámi és szumátrai fajtájukból nyerik a gyógyászati szempontból fontos viaszt. A törzs bemetszésekor – június és szeptember között - keletkezik a levegőn megszáradó gyantaszerű váladék.

Származás, termőhely, lelőhely, előfordulás

Két fő benzoe viasz fajta van: sziámi és szumátrai. A sziámi fajtát a Styrax tonkinensis fából állítják elő, mely Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, és Vietnamban honos. A szumátrai fajtát a Styrax benzoin fából állítják elő, mely Szumátrán őshonos. Mindkét fából hasonló módszerrel nyerik a benzoe viaszt, azaz a fák kérgét megsértve azok védekező váladékként választják ki a benzoe viaszt.

Felhasznált növényi rész (drog)

Poritott gyanta 90%-os etanolos tincturája.

Hatás, Terápiás felhasználás

Atiszeptikus hatású, hámosodást elősegítő, nehezen gyógyuló sebek gyógyítására.

Legfontosabb tartalmi és ható anyagok

Benzoe sav, koniferil-benzoát, fahéjsav, vanilin.

Hatásmechanizmus bővebben

Kellemes vanília illat kezdetben édes, későnbb csípős íz.

Kozmetikumokban fixálóként az illókomponensek elillanását lassítja.

Gyógyászatban fertőtlenítőként és gyulladásgátlóként alkalmazzák.