fokhagyma

Típus

Gyógynövény

Morfológia, Növény leírása

A fokhagyma (Allium sativum) gyógy-, és fűszernövény, melynek hagymagumója fogyasztható; felvágva erőteljes aromával rendelkezik. Népies neve „foghagyma” vagy „büdös hagyma”. Bojtos gyökérzetű, hagymája pergamenszerű fehér-lilás buroklevelekkel körülvett gerezdekből áll. Tőkocsánya 30-50 cm-re megnövő, levelei laposak, gömbvirágzata fehér virágokból áll, a virágzatot nyílás előtt hosszú csőrű fellevél védi. Virágzása júliusban van.

Származás, termőhely, lelőhely, előfordulás

Közép és Nyugat-Ázsiában a kirgiz sztyeppvidéken őshonos, évelő növény. Az egész világon elterjedt a kerti kultúrákban, mint fűszer- és gyógynövény.

Felhasznált növényi rész (drog)

hagyma

Hatás, Terápiás felhasználás

Gombaellenes, lipidszint csökkentő, trombocita agregáció és véralvadásgátló, csökkenti az arterioszklerózis kialakulását.

Legfontosabb tartalmi és ható anyagok

Alliin-allicin, ajoene, nyálka, poliszulfidok, trigliceridek, vitaminok (C-B), nyomelemek (Mg, Fe, Se, Zu, Mu, Cu, Mo. B), kéntartalmú illóolajok.

Hatásmechanizmus bővebben

A fokhagymában lévő hatóanyagok erős baktérium- és gombaölő hatásuk mellett gátolják a vérlemezkék (trombociták) összetapadását és a koleszterin megtapadását az érfalon (plakképzés gátlása). Érelmeszesedés megelőzésében: csökkenti a vér koleszterin szintjét, pozitívan hat a védőhatású koleszterin és a káros koleszterin arányára, fokozza a véralvadás során keletkező fibrin oldását, csökkenti a magas vérnyomást. Fertőzések, gyulladások kezelésében: fertőtlenítő, baktérium, gomba és vírusölő hatású.

Alkalmazzák még: Galandféreg és más bélparaziták kiűzésére, emésztés elősegítésére, meghűlésben nyers gerezdjei vagy teája nyákoldó hatású.