mandula

Típus

Kozmetikai hatóanyag

Morfológia, Növény leírása

A mandula (Amygdalus communis) rózsafélék családjába és a (Prunoideae) szilvafélék alcsaládja tartozik. Fás növény, az ágakon kisebb, hegyes levélrügyek és nagyobb, zömök virágrügyek találhatóak. Márciusban hozza fehéres, vagy világos rózsaszínű virágait. Jellemző, hogy vacokrésze kiszélesedett, belül üreges rövid harang alakú és nektáriumként működik. A vacok felső peremén találhatóak rövid, ép szélű csészelevelei. Három körös porzók és egy termőlevelű, középállású magház jellemzi. A szürkészöld színű, 4-10 cm hosszú, keskeny, lándzsás alakú lomblevelek az elvirágzás után jelennek meg, nyelesek és extranupciális nektáriumokkal rendelkeznek. Csonthéjas termésének magja lehet édes és keserű.

Származás, termőhely, lelőhely, előfordulás

Őshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszi. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb.

Felhasznált növényi rész (drog)

mag és a mag olaja

Hatás, Terápiás felhasználás

Bőrtápláló, hidratáló, puhító, regeneráló

Legfontosabb tartalmi és ható anyagok

mandulaolaj, mandulatej; értékes, esszenciális zsírsavak. Linol, linolénzsírsavak, olajsav, E-vitamin, fehérjék, ásványianyagok, vitamin(E-). Keserűmandulában még ciánglikozid, az amigdalin található.

Hatásmechanizmus bővebben

Olaj: Bőrtápláló, bőr nyugtató hatása a magas linolénsav- F-vitamin és olajsav tartalma révén. Tej: Fehérjéi a bőr külső rétegének hídratálását segítik elő. Egyéb vegyületei serkentik a bőr működését.