mandula
Típus
Kozmetikai hatóanyagMorfológia, Növény leírása
A mandula (Amygdalus communis) rózsafélék családjába és a (Prunoideae) szilvafélék alcsaládja tartozik. Fás növény, az ágakon kisebb, hegyes levélrügyek és nagyobb, zömök virágrügyek találhatóak. Márciusban hozza fehéres, vagy világos rózsaszínű virágait. Jellemző, hogy vacokrésze kiszélesedett, belül üreges rövid harang alakú és nektáriumként működik. A vacok felső peremén találhatóak rövid, ép szélű csészelevelei. Három körös porzók és egy termőlevelű, középállású magház jellemzi. A szürkészöld színű, 4-10 cm hosszú, keskeny, lándzsás alakú lomblevelek az elvirágzás után jelennek meg, nyelesek és extranupciális nektáriumokkal rendelkeznek. Csonthéjas termésének magja lehet édes és keserű.
Származás, termőhely, lelőhely, előfordulás
Őshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszi. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb.
Felhasznált növényi rész (drog)
mag és a mag olaja
Hatás, Terápiás felhasználás
Bőrtápláló, hidratáló, puhító, regeneráló
Legfontosabb tartalmi és ható anyagok
mandulaolaj, mandulatej; értékes, esszenciális zsírsavak. Linol, linolénzsírsavak, olajsav, E-vitamin, fehérjék, ásványianyagok, vitamin(E-). Keserűmandulában még ciánglikozid, az amigdalin található.
Hatásmechanizmus bővebben
Olaj: Bőrtápláló, bőr nyugtató hatása a magas linolénsav- F-vitamin és olajsav tartalma révén. Tej: Fehérjéi a bőr külső rétegének hídratálását segítik elő. Egyéb vegyületei serkentik a bőr működését.